Nagyon sokan szeretik, ha egy étel gyorsan elkészül. Való igaz, gyorsan is lehet jó ételt készíteni és ezek hívei a felgyorsult stresszes világra hivatkoznak: Nincs időm rá.
Lassan főzni relaxációs gyakorlatnak is megteszi.
Teheted ezt úgy, hogy egyedül vagy a konyhában:
Hozzálátsz a hagymakarikák karamellizálásának. Tudod, hogy ehhez nagyjából húsz percre van szükséged. Minden mást már előkészítettél, semmi más tennivalód már nincsen mint a gyönyöző olívaolajra dobod a hagymát és kevergeted. Alacsony hő mellett, szépen lassan, szinte észrevétlenül vált színt a hagymád. Gondolataid szabaddá válnak, elmélyülhetsz bennük. Válassz lehetőleg egy jó gondolatot mindehhez. Járd körbe, élvezd a jelenlétét.
Ha nem vagy egyedül:
Az a jobbik eset. Tölthetsz közben egy-egy pohár bort (ennyi időre azért megengedheted magadnak, hogy pihentesd a fakanalat. Koccints, mosolyogj rá. Derűsen rázd meg a fejed, ha megkérdi: segíthetek? Csak ülj le mellém! Válaszold és azt se bánd, ha nem hallgat rád, hanem a hátad mögé áll és lányan átölel. Simogatja a mellkasod és gyengéden megfordít. Ne állj ellen. Hagyd egy percere a fakanalat a serpenyőben. Mi történhet? Van időd... Megcsókolna, hát hagyjad és csókolj vissza. Csap a serpenyőt ne borítsd magatokra... (Álom. Férfi álom)
Nos? Akkor gyors étel kell vagy lassú?
Mert ez lassú. Nem nehéz, csak lassú. Nem drága, csak lassú. Időd pedig van, ha akarod. Nem lehet az annyira drága, hogy ne érje meg.
