Édesapám, amikor még ereje teljében és egészséges volt, akkor voltam én kicsi gyermek. Nagyon gyakran ültetett le maga elé és elővette a fiatalkori szájharmonikáját. Nem játszott kiemelkedően, talán mást nem is tudott játszani, mint egyetlen nosztalgikus dalt. Nekem legalább is mindig csak ezt mutatta meg. Nem láttam a gondolataiba, de mai ésszel visszaemlékezve ezzel a dallal idézte meg, talán a családi élet napi gondjaiba már belefáradva, a bimbódzó szerelmének romantikáját. Anyám szép nő volt fiatalon, ezt a szépséget én csak fényképekről ismerhettem, apám nem véletlenül vetett rá szemet a munkahelyén. (Lám-lám, már akkoriban is születtek románcok a munkahelyeken. Milyen véletlen, hogy gyermekeim édesanyját én is először egy munkahelyen pillantottam meg.)

Apám ezt a dalt, amit már csak nekem játszott el újra és újra, édesanyámnak szerezte.

Bárcsak anyámat ültette volna maga mellé és játszotta volna neki el, mint régen, a szép időkben.

Miért nekem? Ezt a kérdést akkor még nem tettem fel magamnak, csak mai fejjel értetlenkedem.

Miért nekem? 

A gyerekkori emlékeken merengésből visszatérve erre a különleges megjelenésű tésztára, ha sikerül valamelyik szaküzletben (a hiperek polcain ne keresd) fellelned és megvásárolnod, tartogasd valami különleges alkalomra. Elég csak ránézni, te is láthatod, hogy a formája miatt bármilyen szószt nagyszerűen köt magához, elsősorban darabos szószokhoz használd. Az olaszok előszeretettel használják gombás szószokhoz, különösen kucsmagombából készült ételekhez ajánlják. Ugyancsak kitűnő választás tészta salátákhoz is.

Látványos, szép és ritka is a harmónika forma Armoniche. Megfőzve különleges élményben részed: nem csak vizuálisan, de megízlelve is. Amint a szádba veszed, a masszív tésztatörzsön a lebernyegek jólesően csiklandozzák majd a nyelvedet. Mielőtt szétrágnád…

Ahhoz, hogy ezt átélhesd a tészta főzésénél különös gonddal kell figyelned arra, hogy semmiképpen ne főzd túl. Hasonlóképpen a keverésénél is legyél óvatos, hogy le ne tördeld a lebernyegeket.