Eredeti nevén: Pinzgauer kasnocken.

Végtelenül egyszerű ételről van szó, ami röviden nem más, mint vajban pirított nokkedli, olvasztott alpesi sajtokkal, pirított hagymával és snidlinggel megszórva. Lehetséges variációja kockákra vágott sonkával. Az étel egyszerűségében rejlik, hogy íze a ráolvasztott sajttól függ elsősorban, így ha valóban élvezetes ételt szeretnél az asztalodra tenni, akkor valóban minőségi, hegyvidéki sajtféléket használj hozzá. Lagalább két-háromféle keverékét. Hagyományosan nagyméretű vas/öntöttvas serpenyőben készítik el és abban is tálalják, ez így hangulatos.

Erre a célra kíváló helyettesítő eszköz lehet egy öntöttvas wok, nekem is ez segített.

A tálalásnál, még mindig a hegyek lenyűgöző emlékének hatása alatt, már szakítottam a hagyományokkal és a nokkedlit hegycsúcsformára halmoztam a tányéron. A hatást fokozva szeletelt hagymát pirítottam (ugyancsak nem hagyományörző módon, hiszen házigazdáink apróravágott pirított hagymával kínálták) és púpoztam vele a hegycsúcsot. A zöldellő hegyvidéki legelőt sem apróra vágott snidlinggel imitáltam, hanem a tavaszi idény slágerével, metélt medvehagymával helyettesítettem.

Az ital hozzá azonban maradt az Almdudler, ez az alpesi gyógynövényekből, családi recept alapján kreált és mind a mai napig családi kézben lévő gyártásban lévő szénsavas üdítőital. Ami igazi osztrák ikon lett már.

Rám nem jellemző módon a nokkedlit nem én dobtam össze, hanem a Lidl kényelmi termékét, a tojásos spätzle tésztáját használtam hozzá, mert kíváncsi voltam az ízére (igazán jó volt). Ha gyúrnád, itt van hozzá a recept:

40 dkg liszt

3 db tojás

kevés só

Lazán keverd össze az alapanyagokat, majd forrásban lévő sós vízbe szaggasd, de ezzel aligha árultam el valamilyen nagy főzési titkot...