Ősi recept, eredete legalább a XV. századig nyúlik vissza. A receptet két nemzet fiai is jegyzik, a franciák Mont Blanc néven tudják a magukénak. A hegy azonban ugyanaz, akármelyik oldaláról nézzük is. Gyönyörű innen nézve és ugyanolyan gyönyörű amonnan nézve is. Vannak emberek, akik a tengerpartra buknak, vannak azonban olyanok, akiket a hegyek varázsolnak el. Hegyekért nem is kell olyan messzire menni, az Alpok hegyei varázslatosak.
Egy tradicionális receptet tradicionális módon is illik elkészíteni. Kivehetném a mélyhűtőből a gyári gesztenyemasszát, lényegesen egyszerűbb és gyorsabb lenne elkészíteni. Kíváncsi voltam, hogy mennyire érezhető a különbség, ha a gesztenyemassza a kezeim között lesz azzá, ami. Előre tudtam, hogy a sok munka közepette átkozni fogom magam, miért nem értem be a kényelmi termékkel. Aztán este, ahogy néztem a családom apraja-nagyját, ahogy csillogó szemmel falják az asztalra tett finomságot, mégis úgy éreztem: megérte.
Mindig érdemes feltenni a kérdést: "Where we came from?"
Tudom ízlés (és idő dolga), de talán érdemes megdolgozni az ízekért. Készítsd el ezt a receptet, hogy megtapasztalhasd, a sok izzadtsággal járó kézimunka hogyan jelenik meg egy étel ízében. Kivenni a hűtőből a gesztenyemasszát, átnyomni és dobozos tejszínhabot fújni rá könnyű és elkészül 10 perc alatt.
Vagy dolgozz vele másfél órát. Míg az alapanyagok a kezed munkája eredményeképpen állnak össze étellé, van időd spirituális életet élni. Önmagaddal.
Hasznos linkjeim a recepthez:
Ha többet szeretnél tudni a narancsos Linguettine tésztáról, kattints ide: Linguettine al'arancia