Jelentése: "kakaska"
Származási hely: valószínűleg Ligúria
Átlagos mérete: 36 mm
Másnéven: Creste di galli
Amit a Galletti tésztáról GOCK gondol:
"Augusztus közepe lehetett. Felhúztuk a kútból a vödröt, amiben ezúttal nem víz volt, hanem egy nagyra nőtt, haragos zöld színű, szép kerek görögdinnye. Az azóta sem érzett, éppen kellő hőmérsékletre hűtött dinnyét édesapám felszeletelte. Kaptam hozzá egy frissen szelt puha kenyeret is. Tudtam már a késsel bánni, így nem okozott gondot nekem, hogy a dinnye vörös húsából kipiszkáljam az érett magvakat. Nekem aztán mondhatta az Édesanyám, hogy nyugodtan megehetem. Én inkább makacsul kipiszkáltam az utolsó szemig. A dinnyehéjakat összegyűjtötte az egyik tányérra és a kezembe nyomta: -Dobd be légy szíves a tyúkoknak!- mondta.
Hátrasétáltam vele a tyúkoknak elkerített részhez és felkapaszkodtam a lefelé fordított ósdi, ütött-kopott zománcos vájlingra. Nekem készítették oda, nélküle még nem értem volna fel a kerítés széléhez. Egyenként dobáltam be a tyúkoknak a dinnyehéjakat. A tyúkok önkontroll nélkül vetették rá magukat, a dinnyehéj darabok szerteszét repkedtek a kemény csőrök csapásai alatt.
Rákönyököltem a kerítés szélére és nem az eszement tyúkokat bámultam, hanem a méltóságát megőrző kakast. Büszke fejtartással járta körbe a kerge tyúkjait és úgy tett, mintha ügyet sem vetne az ízletes dinnyehéj csemegére. Tollai csillogtak a napfényben, ahogy felém fordult és elindult a kerítés felé. Nem sietősen, még csak nem is fenyegetően. Mégis gyorsan lemásztam a vájlingról és leguggoltam a kerítés elé. Addigra a kakas is odaért. Néztük egymást mozdulatlan, csak a vérvörös taréja remegett meg olykor…"
Mikor láttál utoljára kakast, élő kakast, szemtől szemben? A már-már tovatűnő emlékképeidből fel tudod még idézni a kakas taréját? Ha másról nem, erről a tésztáról az eszedbe jut. Hiszen ez nem más, mint kakastaréj tészta…
