Ennél a tésztafajtánál nem lehet kérdés, hogy a tyúk vagy a tojás… Nincs benne ugyanis sem tyúk, sem tojás. :-)
Kicsit komolyabban azon se gondolkozz túl sokáig, hogy melyik forma volt előbb: a dugóhúzó vagy a Fusilli. A dugóhúzó természetesen. Ráadásul a dugóhúzóval egyébként is hibásan hozzák hírbe ezt a tésztafajtát. Nézz csak rá! Nem is hasonlít a dugóhúzóra, akkor miért hívnád így?
A keveredés az ősi Fusilli formájában keresendő. A kézzel készített Fusilli valamilyen tészta kötőtű köré csavarásával készítették. Ez valóban dugóhúzó formát ölt. amire példát itt találhatsz:
Fusilli Col Buco
A géppel készített Fusilli teljesen önálló életet él. Keresztmetszetét nézve olyan, mintha egy vékony, de széles tésztacsíkot a tengelye mentén csavarnál meg. Annak ellenére, hogy csak pár évtizedes múltra tekint vissza a gépi tésztaforma, hatalmas karriert futott be. A rövid tésztaformák között a legnagyobb darabszámmal eladott (és ha már eladták, hát el is fogyasztották) tésztafajták közé nőtte ki magát. Hiszen olyan sokoldalú: fogyaszthatod tésztasalátákban hidegen. Vagy fogyaszthatod melegen, szinte bármelyik szósszal párosítva, sütőbe is dughatod, de akár levesekben is szívesen úszkál.
Elsősorban Amerikában, legtöbbször a Fusillihez képest kissé eltérő formában, Rotiniként ismert. Ezt a fajtát itt tekintheted meg:
Rotini Tricolori
Ez a Fusilli három színben pompázik, az alapszínen kívül paradicsomosan pirosas és spenótosan zöldes.