Távol-Kelet

Vajon megéri-e a ráfordított idő, hogy egy különleges, fekete rizsből készült desszert kerüljön az asztalra? Van akinek igen, van akinek nem... Ha Thaiföldön születtem volna, valószínűleg már nagyon unnám ezt a pudingot, európaiként azonban különlegesnek tartom. Már a színe is éppen eléggé különleges, még akkor is, ha a fekete nem is annyira fekete, hanem inkább mély burgundi színű. Nekem már ennyi is elegendő lenne, de ha hozzágondoljuk, mennyire egészséges alapanyagról beszélünk az már más, egészségtudatosan élőket is rávehet, hogy nekilássanak.

Az édes-savanyú szósz közismert kínai alapanyag igen széles felhasználási területtel.

Megteheted, hogy üvegbe zárt gyári változatát csak leemeled az üzlet polcáról, ennél egyszerűbb megoldás nincs, azonban számolnod kell azzal, hogy elhasználod mondjuk az üveg tartalmánák mintegy harmadát és bekerül a hütőszekrénybe beláthatatlan ideig. Aztán egyszer csak a szemétbe kerül lejárt felhasználási dővel. Tehát ez egyszerű, ugyanakkor drága megoldás.

Sokan ódzkodnak a távol-keleti ételektől az azokban felhasznált különleges alapanyagok és az idegen ízek miatt. Ebben a receptben azonban semmi különleges alapanyag nem szerepel, így nem kell félni attól, hogy a megkezdett, drágán vásárolt alapanyagok később a tárolási idő alatt megromlanak. 

Az ötfűszer keverék a kínai konyha világszerte ismert eleme. Eredete a történelem homályába vész, ugyanakkor az biztos, hogy megalkotói nemcsak összetett ízhatást akartak elérni, de egyben az elemek (a Tűz, a Víz, a Föld, a Fém és a Fa) szimbólumai is egyben.

Volt idő, amikor sokat gondolkodtam azon, hogy egy-egy térség és/vagy ország gasztronómiája miért pont olyan, amilyen. Ahogy vannak etimológusok, úgy biztos vannak olyanok, akik tudományos felkészültséggel vizsgálják, hogy egy adott kultúrában hogyan alakult ki egy-egy jellemző gasztronómiai stílus. Én nem tartozom ezen emberek közé, hiányzik a tudományos felkészültségem, híján vagyok az ilyen irányú ismeretanyagnak.

Ülök a konyhapultom előtt...

Aki rajong a mákos tésztáért, az most vagy rögtön be is zárja a recept olvasgatását vagy lelkesen folytatja... Tudom én...

Ebben a mákos tésztában ugyanis nincsen mák, de cukor sem. Egy mákszemnyi sem...

Miért nevezem mégis mákos tésztának?

A tésztát nem csak az olaszok szeretik olyan nagyon, hanem ázsiában is nem csak közkedvelt, de többévezredes hagyományokkal is bír.

A wokban készült ételek nem csak egészségesek, de gyorsak is. Ha már az alapanyagok szeletelésén túl vagy, ez valóban így is van. Ebben a receptben azonban kevés szeletelnivalót találsz, így nagyon kevés munkát kell befektetned ahhoz, hogy egy nagyon ízletes étel kerüljön az asztalodra.

Hasznos linkjeim a recepthez:

Volt már nálam tofu a wok-ban, ez a recept azonban különbözik az elsőtől, érdemes ezzel is próbálkozni, hiszen a végeredmény teljesen más lesz.

Nagyon gyors és egyszerű a recept maga, ha nem játszogatsz a tálalásával, mint én. Ez a játékos ötlet úgy született, hogy éppen egy másik recept feltöltésével végeztem, majd rákattintottam az oldalon a Home ikonra. Ami egy házikó, mint más oldalakon is elég gyakran. Kedvet kaptam ahhoz, hogy a tervezett újabb tofu receptet Home ikon formájúra készítsem.