Sherry ecet

A Kacsanette recept annyit tesz, mint kacsamell Lasagnette tésztán, azaz olyan mint a Lazacnette receptem, csak a neve nem annyira találó.

Tipikusan hétvégi fogás lehet belőle, de egy ünnepi menüsor előételeként is megállhatja a helyét, hiszen nemes alapanyagokból épül fel, ugyanakkor azonban elkészíteni nem ördöngősség.

Nem én lennék, ha nem tőzegáfonyára gondolnék az áfonya alatt. Nagyon szeretem a fanyar ízét és használom, ahol csak lehet, akár mazsola helyett is. Talán egy kis nosztalgia vezérel ebben engem. Hiszen Seattle méltán híres piacán hányszor, de hányszor vettem friss tőzegáfonyát...

Bármennyire is szereted az olasz tésztaszószokat, bármennyire is variálod, olykor vágyhatsz egy másféle ízvilágra. Ha maradsz a Mediterrán környékén, az lehet spanyolos például...

A Tetrazzini a köztudatban olasz ételnek, olasz receptnek hitt, pedig nem az. Amerikában született, több mint 100 évvel ezelőtt, nevét egy amerikai operaénekesről kapta, (Louisa Tetrazzini, 1871-1941). 

Hálás feladat egy olyan tradícionális recepthez nyúlni, amelyiknek nincsen szigorú előírása. Így nem lesz lelkiismeretfurdalásom, ha saját verziót készítek belőle, senki nem tarthat még tiszteletlennek sem. Mindenképpen egy nappal előtte készítsd el, ahogy elfogyasztanád, engedd, hogy az ízek jól összeérjenek.

Vannak kedvenc alapanyagaim, amelyekre ha rákattanok, sorra készítem belőle az ételvariációkat, amíg alapanyag ki nem fogy a konyhából. A kuszkuszt annyira szeretem, hogy mindig újra feltöltöm belőle a készleteket.

Külön öröm, ha kedvenc alapanyagaim találkoznak, mert a cider is ezek közé tartozik. 

Nagyon ízletes, gyümölcsös, könnyen elkészíthető étel. A "fügevirág " nélkül is...

Nem olyan rég készítettem egy vegetáriánus levest mexikói ízekkel. Eredetileg szerettem volna egy bőségesen húsos mexikói verziót szembeállítani vele, aztán végül spanyol módra készült el ez a leves.

Csak húsevőknek!

Hasznos linkjeim a recepthez:

Lehet cifrázni az ételek sorát, de aki szereti a húst, annak egy jó marhasült mindig jó marhasült marad. Időről időre mindenki visszatér hozzá. Valamilyen formában. Akár rebarbarásan is. A rebarbaráról általában a sütemények villannak be az embereknek, a marhasültek nem annyira.

Ugyan a kertemben is évről-évre kinő egy rebarbara bokor, de most éppen egy zöldséges pultján találkoztam egy csokornyi gyönyörű rebarbarával, aminek nem lehetett ellenállni.

Köztudottan nem rajongok a szárnyasok lábaiért, mint étel alapanyagért. Egy tervem azonban nem úgy valósult meg egy másik étellel, ahogy szerettem volna és vészmegoldásként ezt  az ételt raktam össze, ha már a fotós kolléga éppen hozzám készült, hogy főzzünk és fotózzunk.